2012.10.19. 19:59
Néhány gondolat a cikkünkhöz fűzött hozzászólásokhoz
A mai kis írásom nem itteni információt fog tartalmazni, de valami nem hagy nyugodni. Igaz, már egy hete jelent meg a kis beszámolónk a Határátkelőn, de valahogy nem tudok napirendre térni felette, vagyis inkább a kommentek felett. Persze kezdjük a jó dolgokkal, páran kívántak nekünk sok szerencsét:
„Kíváncsian várom a folytatást. Minden jót nektek!”
„Tetszik a poszt, tetszik a szerző vállalkozó szelleme. Minden jót kívánok!”
„Igazan jó volt olvasni es nagyon örülök, hogy megtaláltatok a számításotokat! Sok jó merülést! :)”
„Így érezzétek magatokat egy év után is!”
A hozzászólok nagyon kíváncsiak voltak arra, hogy ilyen körülmények között, hogyan szeretnénk gyereket vállalni. Én ezt nem látom ilyen bonyolult dolognak. Jártunk már korházban, láttunk iskolát, szülni és gyereket nevelni itt is lehet.
Aztán már a hozzászólások elején el kezdtek vitatkozni a pénzről. Próbálták kiszedni belőlünk a fizetésünket, illetve a zsebünkben turkálni. Erről pont eszünkbe jutott az egyik ismerősünk, aki most éppen külföldöt járja, és ha beszél az ismerőseivel, mindenki egyből azzal támadja le, hogy mennyi pénze is van. A kommentek ezen része nem nekünk, hanem a hozzászólok vitatkozásából állt, amihez már nincs semmi közünk.
A hozzászólások közül a következő volt, ami legtávolabb állt a mi valóságunktól:
„Felső-középosztálybeli házaspár megunta az elővárosi nagy házat, telepakolva a fogyasztói társadalom minden jóságával. Emellett felszívták magukat azon, hogy ezekért ráadásul fizetniük is kellett, hisz tényleg arcpirító, hogy egy belvárosi lakás többszörösére érő házra hitelt kell felvenni, és azt még fizetni is.
Mindezt végül persze gond nélkül rendezték a hitel és ingatlanválság kellős közepén, ugyanúgy, mint az asszony átképzését…
Majd a „mások által nagyon jól leírt” okok miatt ok is elhagyták kis hazánkat és a tűrhetetlen, polgári, sárgacsekkes-elővárosi házas-jogászkodós életforma helyett úszkálnak a kristály kék vízben az örök napsütés alatt, szó szerint…
Na ez az a pont ahol ezt kell mondjam: elmentek Ti a picsába.”
Ezt a hozzászólást nem kommentáltuk, egyszerűen nem éreztük szükségességét annak, hogy bárki olyannak magyarázkodjunk emiatt, aki semmit nem tud rólunk. Már az eleje a felső-középosztálybeli dolog sántít. Szerintem mi azért távol álltunk a felsőosztálybeli titulustól. A középosztály alsó részébe sorolnám inkább magunkat.
A kommentező nem tudja, de a házunkat, annyiért vettük, mint Budapest átlagos kerületében egy 50 négyzetméteres lakást. És igen, hitelt vettünk fel, vagyis inkább vittük tovább, mert a lakásunkon is volt, és ugyannyi. A sárga csekkes dolog addig nem érdekli az embert, amíg nem tapasztalja azt, hogy a fizetés több mint fele erre megy el, és ez hónapról hónapra drágul.
Az tény, hogy nagyon mázlisták voltunk, hogy el tudtuk cserélni a házat, egy belvárosi lakásra, és ki tudtuk fizetni az egyik hitelünket. A mai Magyarországon ezt kisebb csodaként éltük meg. Mintha minden segített volna minket abban, hogy kijöjjünk ide.
Aki ismer tudja, hogy a páromnak van a legmagasabb búvárvégzettsége. Így nem meglepő módon nekem nem kellett fizetnem a tanfolyam díjáért. Kicsit hülyén nézett volna ki, hogy kifizetem neki, ő meg visszateszi a közös kasszába. Az igaz, hogy a vizsgadíjat ki kellett fizetni, de mivel tudtuk, hogy ez lesz, már spóroltunk rá.
Egy részben igaza van a kommentezőnek, mégpedig abban, hogy elhagytuk a sárgacsekkes, jogászkodós életformát és örülünk annak, hogy ilyen helyen lehetünk.
Erre a hozzászólásra, csak egy dolgot tudtunk írni, mégpedig azt, hogy „már elmentünk”
Persze ezután a kommentező írásával nem mindenki értett egyet:
„Szerintem írhattok bármit, nekik ott jó, nektek meg olyan, amilyet ti magatok csináltok magatoknak. Ők ezt csinálták maguknak :).”
„Jó vállalkozás. S nem is rosszak az árak! Abszolút nem a felső-középosztályi vagy milliomos luxuskategória, inkább a normál emelt szint”
Ezt követően a hozzászólások, elmentek a politika, a kommunizmus, Kuba és a vietnámi gumipapucsok irányába. Ez a rész már egyáltalán nem a mi posztunkról szólt.
Az érzéseink vegyesek. Nem tudjuk, ha ezt a cikket más nyelven, más országban tesszük közé, akkor mi lett volna a reakciója az embereknek, de ha ugyanez akkor még szomorúbbak lennénk.
Az eredeti cikket a weboldalunkon tudod elolvasni:http://www.kajak-kite-buvarkodas-kenyaban.hu/tyimpinehany-gondolat-a-cikkunkhoz-fuzott-hozzaszolasokhoz/
5 komment
Címkék: búvár kenya búvárkodás
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
sörci 2012.10.24. 19:38:37
:-)
justStevee 2012.10.31. 20:02:22
tyimpike · www.kajak-kite-buvarkodas-kenyaban.hu 2012.11.01. 18:19:55
tyimpike · www.kajak-kite-buvarkodas-kenyaban.hu 2012.11.01. 18:38:16
justStevee 2012.11.04. 12:35:34
wazzengland.blog.hu/
Jó szórakozást az olvasáshoz! :D