Kedves szüleink, barátaink, ismerőseink, olvasók, vagy bárki aki erre jár. Nem feledkeztünk meg a blog írásról, de a héten különleges vendégünk van. Emiatt elég pörgősek a napjaink és nem sok időnk maradt írásra. Most viszont én is és a férjem is bepótolunk mindent. Így a mai nap a hétfői napunkat osztom meg veled. 

A történet szombaton kezdődik. A szembe levő hotelből hívtak minket, hogy lenne 3 búvár, és jó lenne, ha átmennénk, beszélni velük. Természetesen így is tettünk. Mint kiderült két 15 éves fiúról és az apukájukról van szó. Szeretnének merülni három egymást követő napon. Mivel az egyik srácnak csak hét merülése volt, ezért javasoltuk nekik, hogy merüljünk kettőt az öbölben. Így is lett, vasárnap felvettük őket, bementünk a vízbe. Szerencsére mindenki nagyon ügyes volt. Ezután átmentünk a a sziget oldalához merülni. Itt még mi sem jártunk. Mivel az apa reduktora felmondta a szolgálatot, ezért egy kicsit várnunk kellett a vízben, míg átszerelték neki a cuccokat. A két gyereket, addig lekötöttük, baromkodással. Ez azt jelentette, hogy a férjem levette az uszonyt és elkezdte csapkodni vele a vizet, természetesen rám. Kardoztunk az uszonnyal. Persze a két srácnak sem kellett több, egyből átvették a hülyeséget. A merülő hely nagyon gyönyörű volt. Végig legyező korallok, nagy halak. Kijöttünk a vízből, a srácokat megkínáltuk üdítővel és keksszel. Persze mondanom sem kell, hogy ezt sem tudták úgy meginni, ahogy egy átlagember szokta. Az egyik srác kitalálta, hogy mivel üres a kekszes zacsi, milyen jó is lesz abból inni. Látta a másik srác, hogy fetrengünk a röhögéstől, ezért ő meg elővette a légző csövét és abból itta a kis szénsavas üdítőjét. A nap végén mindenki elégedett volt, így megbeszéltük, hogy hétfőn megyünk a nemzeti parkba merülni.

Sajnos a férjem nem tudott velünk jönni, mert ez a nap az, amikor minden héten átmegyünk Diani Beach-re megvenni a dolgokat, kajákat, egész hétre, illetve könyvelni. Hétfőn szépen összekészítették a fiúk a cuccokat, és a megbeszélt időpontra átmentünk a vendégekért. Róluk tudni kell, hogy angolok, de itt élnek Kenyába. Emiatt az apa kicsit távolságtartó, és nem is sokat mosolyog, azt mondanom sem kell, hogy a hangos kacagásról már fél óra után letettünk. Az apuka egyébként alapvetően fotózni jött.  1 óra múlva megérkeztünk a nemzeti parkhoz. Erről a merülő helyről már írt a férjem. A merülés során találkoztunk nagyon sok murénával, rájával, nagy szép színes halakkal. Hallottuk, hogy a delfinek is a közelünkben vannak, de sajna ők nem jöttek oda hozzánk. Volt még egy hal, de nem tudtam még meg a nevét. A hal normál állapotban halnak nézett ki, azonban ha elindult, olyan volt, mint egy lepke. Itt sekélyek a merülések, ezért elég sokáig is tart. Ez normál esetben azt jelenti, hogy akár egy óráig is. Ellenben velünk volt két tinédzser. Hiába voltak ott a gyönyörű korallok, a szép halak, őket ez nem érdekelte. Nekik sokkal jobban tetszett az, hogy játszhatnak a homokban. Fetrengtek benne, dobálták egymást, levették az uszonyt így játszottak űrhajósat. Persze mindezt előttünk, így a látótávolság rendesen leromlott. A másik dolog, amivel nagyon jól elszórakoztak az volt, hogy próbáltak beszélgetni víz alatt. Ez náluk azt jelentette, hogy egymás füléhez hajolva, ordítottak a reduktorba, vagy ha már nagyon nem értették egymást, akkor kivették a reduktort a szájukból és úgy üvöltöztek. Teljesen lefoglalták magukat, addig, amíg apuka fotózott. A merülés így az ő esetükben nem volt egy órás. 40 perc múlva ki kellett jönnöm velük a vízből. A biztonsági megállónál mindent elkövettek annak érdekében, hogy se én, se ők nem unatkozzanak.

Merülés után elindultunk vissza a szigetre. Útközben találkoztunk delfinekkel. Ez itt általában megszokott. Most kb. 7 delfint láttunk, akik éppen párosodtak. Mint megtudtam, az embereken kívül a delfinek egyedül azok, akik azért élnek nemi életet, mert élvezik. Érdekes volt így másfél méterről ezt végignézni. Hamar visszaértünk, és már terveztük a következő napot. Oda a srácok nem jöttek, így a hely a Nyulii reef és a Secret place volt. Ha szeretnél ezeken a helyeken te is búvárkodni, keress minket  weboldalunkon: www.kajak-kite-buvarkodas-kenyaban.hu

Az eredeti cikket a weboldalunkon tudod elolvasni: http://www.kajak-kite-buvarkodas-kenyaban.hu/765/

.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.